1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

ÖRÖK SZOMBAT.

135

kimondhatatlan a szellemi testnek hivatottságaV)

Nem is tudjuk megérteni, milyen alapon állították egyesek, hogy még a Fiúisten sem látja testi szemeivel az Atyát.2)

Az előbb idézett levélből3) úgy tűnik ki, mintha azt a gondolatot rejtegetné, hogy a „lumen gloriae“ a testnek a szemeit fogja képesíteni az Isten látására, következőleg a testi szemtől sem lehet megtagadni az Isten-látás nagy ’ajándékát. (Si autem caro illa tantam acceperit mutationem, ut possit per eam videri, quod non videtur, in loco omnium sit.)4)

Mondhatja valaki, hogy itt a mutatio nem szükségszerűen érthető a „lumen gloriae“-ra : ez is igaz, de van egy másik hely, ahol még határozottabb formában így tanít : bárhová fordítsuk is testünknek szellemi világát, a testnélküli Istent testünk segítségével is fogjuk látni (per corpora contuebimur).0)

Különben is ismeretes és szemlélhető lesz nekünk az Isten annyira, hogy lélekben látni fogja mindegyikünk, egyik a másikban, önmagunkban, minden létező teremtményében,.. mindenütt.6) Ennek következményeként tárva lesznek egymás előtt gondolataink.

Ha az egy Istent látjuk, akkor a Szentháromságot látjuk és ezzel elveti Ágoston az ariánok tévedését is, akik az Atya látását megvonták az igazaktól.

Mindez az Isten-látás nem egyhangú, az előbb említettek szerint mindenkinek érdemei szerint változó. Az Isten-látás közös, de foka egyéni. Eszerint van a mennyben dignitas és honor. Világos Krisztus szavaiból : „Atyám házában sok lakóhely van“ ... aszerint, amint egyik a másiknál hősiesebb, böl- csebb, szentebb, igazabb volt.')

Az intuitiv, közvetlen látás által az igazak belekerülnek a Szentháromság életközösségének áramába. Az Isten istenné akart tenni titeket, nem a természet szerint, mint az, aki szült, hanem ajándékul adoptált fiúvá... hogy amint ő az emberség

]) Ep. 120.3.

s) Ep. 162. 8.

3) Ep. 120.3.

*) U. o.

h) Ep. 162.8.

c) De civ Dei iib. XXIX, cap. XXII.

') ln Joan. Tr. 67.3.