1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
HOGYAN TANULT MEG ISKOLÁNK MAGYARUL? 109 intézkedésre volt szükség, mely lehetővé tette, hogy a nyelvészeti ügyekbe mások is befolyással bírjanak. Ez meg is történt. 1836. jan. 17-én a XIV. rendes gyűlésen a szép magyar nyelvért hevülő tagok az iskola törvényei közé iktatják, hogy a gyűlések utolsó negyed órájában nyelvészeti kérdések felett tárgyaljanak. A következő gyűlésen megkezdik a munkát. Az akkori lelkes elnök Szabó Imre veszprémi növendékpap lépett az iskola előadó asztalához. Vájjon mivel kezdi ? A nyelv elemeivel, az „a“ betűvel. És folytatólagosan 14 gyűlésen át értekezett a betűkről, a szótagokról, a szótagok helyes elválasztásáról, ragozásról, vagyis a nyelv elemeiről. Ez a törekvés első tekintetre kicsinyességnek látszik, de korántsem az. Ha a kor nyelvújítási törekvéseit és nyelvészeti ingadozásait nézzük, csak dicsérhetjük a legegyszerűbb alapokon való kezdést. Akkor ez nehéz munka lehetett s mint alapos, komoly megindulás mindenkép dicséretreméltó. A húsz éves ifjak a betűkön kezdték s helyesen tették. Az egységes nyelvtan. Az írásjobbítók a Révay nyelvtan mellett is nagy szabadsággal dolgoztak, sőt a gyűléseket záró nyelvészeti értekezések sem érték el mindenben céljukat. Az akaratukat az írásjobbítók továbbra is keresztül vihették, ha akarták, a zavart meg csak növelte, hogy ők maguk is évenként változtak és a személyek változásával az iskola helyesírása is ingadozott. A kiadványokban az iskola évenként más-más helyesírási szabályokat követett, ami mindenkép ellenkezett céljával s helyes egyöntetűségre való törekvésével. Az iskola hamar észrevette ennek az eljárásnak a tarthatatlanságát. Nem akarta a nyilvánosság előtt annak a látszatát kelteni, mintha csak játszanék a nyelvvel. Éppen ezért 1836-ban külön bizottság alakult. Kádár Rezső, Horváth Endre, Hajtovics Sándor és Kazinczky Viktor személyében négy önkéntes vállalkozó akad, akik azt a megbízást kapják, hogy az iskola számára egységes nyelvtant szerkesszenek. E nyelvtannak azonban nyoma veszett s így nem ismerjük