1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
A diakonátus dogmatika eszméje
A DIAKONÁTUS DOGMATIKAI ESZMÉJE. 75* elsősorban a szegénygondozás, (a 4. század óta sok helyütt külön idegen-fogadó diákonus is volt), az egyházközségi szervezés, a fegyelem (még ma is ő bocsátja el a híveket az ünnepélyes misén : Ite, missa est !) Ebben a vonatkozásben közvetlenül a püspök segédje ; hisz a püspöknek sajátos föladata a kormányzat, a híveknek az evangélium szellemében való szervezése, Isten országának a világba való bele- és továbbépítése. Tudva van, hogy ezen az úton némely diákonus nagyobb befolyáshoz és tekintélyhez jutott, mint az áldozópapok — Szent Jeromosnak is nem kis boszuságara (Epist. 146). Ennek a jelentős egyháztörténeti ténynek emlékét mindmáig őrzi az archidiákonus neve és méltósága. A másik munkatér, mely ma kizárólag megmaradt a diá- konusnak : servire ad altare. Ebben benne van a Pontificale jelezte többi föladat is. Hisz az oltárról és annak titokzatos áldozatáról jön az Egy házba minden élet és világosság : aki keresztel, vagyis a Krisztus életét terjeszti, és aki prédikál, vagyis a Krisztus világosságát árasztja, az végelemzésben mind az oltárnál szolgál. Ebben a vonatkozásban a diákonus az áldozópapnak segédje. így telik szolgálatban az élete ; szolgálja püspökét és szolgálja az áldozópapot; végelemzésben pedig azt, akinek a püspök is, az áldozópap is szolgája : az Ur Krisztust ; Regem cui omnia vivunt .. . Nem nehéz észrevenni, hogy a diákonus munkatere vol- taképen nem más, mint annak az egyetemes papságnak föladatköre, melyre Szent Péter szerint minden keresztény hivatva van : Vos autem genus electum, regale sacerdotium, gens sancta, populus acquisitionis (1. Pet. 2, 9). Szegényeket gondozni, betegeket ápolni, fegyelmet előmozdítani, sőt keresztelni, az oltárnál szolgálni, sőt — Isten igéjét hirdetni minden kereszténynek lehet, és az egyházi fegyelem keretein belül szabad és üdvös is. Ezt a munkakört még külön élethivatássá is tette és nagy stílben gyakorolja a szerzetesség, szentségi jelleg nélkül is. Sőt ha jól meggondoljuk a dolgot, itt voltaképen egy egészen egyetemes szociális munkakörben mozgunk; mondjuk, szociológiái alapkategóriával van dolgunk ; hisz nem volna nehéz kimutatni a párhuzamot a diákonusi servire mensis et altari, és a béke
