1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Az eucharisztikus kultusz fejlődése

30'

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

kivilágítva s a szentség itt marad a nagyszombati föltámadási körmenetig. Mindez nincs meg a római rítusban, mindez ismeretlen Olasz-, Francia- és Spanyolországban.

Az eucharisztikus körmenetek kifejlődésére nagy hatással volt a IV. Orbán pápa által elrendelt Űrnap ünnepe, habár az Űrnap ünnepén még másfél századon át nem volt körmenet. Az első Ürnapi körmenetekről csak V. Márton pápa idejében van tudomásunk, aki búcsúkat engedélyezett az Ürnapi körmeneten résztvevőknek. Ebben az időben azonban még nem monstrantiában hordozták körül az Oltáriszentséget, hanem csak egy kehelyben, mert monstrantia még nem volt. De ezek a körmenetek csakhamar kifejlesztették a régi reliquiáriumokból a a monstrantiát és miként a régi reliquiáriumokban üvegíedél alatt láthatók voltak az ereklyék, úgy ebben a megnagyobbodott reliquiáriumba helyezték a legméltóságosabb Oltáriszentséget. Ez a szentséges körmenet napjainkban mind nagyobb teret hódít a keresztény kultuszban. Mig maguk a rubrikák csak két alkalommal említik a szentséges körmenetet : Űrnapján és a negyven órai szentségimádáskor, ma már úgyszólván minden nagyobb katholikus manifestationak vagy kezdő vagy záró ünnepélye az eucharisztikus körmenet. Itt is látjuk, hogy az élet néha a rubrikák merevségét letördeli, amiként egyáltalában az eucharisztikus kultusz jelen fejlődését a rubrikák nagy konzervativizmusa nem tudja megakadályozni.

A hívek buzgósága nem elégedett meg azzal, hogy az Oltáriszentséget a lezárt tabernaculumban imádja, hogy szentségi körmeneten előtte hódoljon, hanem a hívek ájtatossága mind jobban kívánta az Oltáriszentséget látni minél gyakrabban. Ez a kívánság hozta létre a szentségkitételt, amelynek nyomait már a XVI. században megtaláljuk és amelyet XI. Kelemen pápa 1705-ben kelt híres Instructiója, az Instructio Clementina szabályozott. Ezen instructio szerint a szentségkitétel negyven óráig tart, „adoratio quadraginta horarum,“ még pedig olyanképen, hogy az első nap kiteszik a monstrantiában az Oltáriszentséget a főoltárra, amelyet szépen feldíszítenek és amelyen legalább 20 viasz gyertya ég. A kitétel után a kitett Oltáriszentség előtt ünnepélyes misét mondanak. Az Oltáriszent-