P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Ember és az élet
88 nyiség kötényével. Mindazonáltal teljesen hasztalan a fáradozása, midőn felsőbb eszményekkel és eszményi életcélokkal akar ámítani. Az idealizmus magas, fenséges szent gondolatai, az életre és örökkévalóságra szóló értékei legyőzhetetlen nagyhatalmat jelentenek a lelkek és a világ fölött való uralomban. A szellemi erő megfékezi a legvadabb őserőt: A lelkinagyság diadalmaskodik az ördögi gonoszság múló sikerein; csak a szellemi, a lelki eszmény biztosítja a győzelmet az élet harcaiban, ez ád értéket és szenteli meg az ember munkáját, ez hoz tartalmat és gazdagságot, erőt és sikert az élet szenvedéseiben. A legkülönfélébb életeszményekkel próbálkoz- ak már az emberek. Az emberiség minden korszaka harsonazengés és diadalkiáltás között hozott egy-egy fénylő eszményt a világ hazug színpadára. Diadalmenetben és szemkápráztató fényesség közepeit hozták, mégis csakhamar bálványoknak bizonyultak. Az egyedül igaz és lelket boldogító keresztény életeszmény megint csak előtűnt az eltévelyedettek előtt örök pompájával s az örökkévalóság csillogó fényében. Mily boldogtalan és kétségbeejtő volna a legtöbb ember élete, ha csak e világ mérlegén mérnök hamis súlyokkal. Hála Istennek, az emberi életet és lelket az örökkévalóság súlyaival mérlegelik és ez az értékelés sokszor az utolsókat elsőkké teszi. Egészen közömbös, hogy valaki mint király építtetett-e, vagy pedig, mint talyigás csak lenézett napszámosmunkát végzett, mert minden ember a legfőbb