P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Ember és az élet
77 dekes szempontjaiból figyeljük az emberi életet. E tekintetben igen tanulságos a spanyol Armando Palacio Valdé „Doctor Angelico jegyzeteiből“ c. regényének azon fejezete, amelyben a testi s lelkivilág fényhullámainak átszűréséről s vizsgálatáról tárgyal. Mediavilla tanár egy kísérletben bemutatta barátjának, Angeliconak, a fényhullámok átszűrését, miután egy kristályhasábban felbontotta őket ; az most ugyanazt a kísérletet a lelkivilágra szeretné átvinni és ugyanazt az átszűrődést az emberi leiken keresztül szemléltetni. Mediavilla egyen- kint beszólítja gyermekeit, egy könyvből ugyanazt a részt olvastatja fel velük és figyeli rajtuk a különböző hatást. Történeti elbeszélés volt a kereszténység első idejéből, Rómából. Először a legidősebb leányát, Lujzát szólította be, aki rövid, gyermekiesen naív szabadkozás után kezébe vette a könyvet s olvasott. Az a fejezet, melyet a tanár kijelölt, ragyogó színekkel s apró részletezéssel írta le egy római patricius palotáját. A fiatal leány egykedvűen s hangsúly nélkül olvassa a pompás márványudvarok, szobrok, bronztárgyak stb. leírását. De amint ahhoz a jelenethez ért, ahol a patricius leánya gőgösen és ingerülten vitatkozik egy keresztény rabszolganővel és azt, mivel hisz a lélek halhatatlanságában, gúnnyal, szidalommal illeti, sőt végezetül még tőrével is kegyetlenül megsebezte, akkor a felolvasó hangjában nyilvánvalón észrevehető változás állott be ; lélekzete többször elakadt és szeme könnybe lábadt. Amint azonban
