P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Isten és a lélek
60 az istenfiúság békéjét. Ebben van minden misztika lényege“. A tökéletességre őszintén törekvő lelkek közül, melyik ne élt volna át ily lelki kegyelmi megvi- lágosítást, mikor hirtelen, mintegy villám fényénél mély betekintést nyert valamely hitigazságba, vagy megpillantotta a bűn gonoszságát, az erény fölsé- gét, vagy az Isten tulajdonságainak tökéletességét, avagy mikor ellenállhatatlan akaraterőt érzett magában és készséget hősi elhatározásokra ; épen abban különbözik az emberi hangulatváltozásoktól a kegyelmi beavatkozás, hogy ez gyorsan megcsendül s ép oly gyorsan ismét elcsitul. Az ilyen apró titokzatos élmények, mint halvány árnyképek, sejtetik velünk az isteni tevékenységnek mindent legyűrő hatalmát a szenteknek Istennel egyesült lelkében, akiknek emberi ereje a kegyelem hatása alatt teljesen összetörik. Ilyen kegyelmi élet és kegyelmi hatás csak akkor lehetséges, ha a lélek egészen Istenbe temetkezik ; fájdalmas nagypénteknek kell megelőzni töltáma- dásunk napsugaras, ujjongó reggelét, a léleknek Istennel való teljes egységét. A régi misztikusok erről így írnak: „Örökélet mennyegzője, ahol Isten színről-színre jelen van, itt a földön nincsen ; de ennek a mennyei lakomának előízét élvezhetjük, mely Isten jelenlétének bensőséges átérzésében áll. A buzgó imának legfőbb célja az Istennel való egyesülés, mikor a lélek minden erejét összeszedve, az isteni Jóság mélységébe tiszta szemmel belenéz, vágyakozó szeretettel és édes élvezettel, megitta-
