P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Isten és a lélek
37 útjára ! Hiszen a nagy szentek is megragadtak minden természeti és természetföiötti eszközt, hogy a súlyos bűnt megutálják — és csábításának ellenálljanak. Szent Jeromos, — egyháztanító és bűnbánó, — állandóan a halottak feltámadását, az utolsó ítélet trombitáinak harsogását állította lelki szemei elé ; szent Bernât egész testében remegett, mikor a végső dolgokról és a súlyos bűnért járó örök kárhozatról elmélkedett. A súlyos bűnnek föltétele: Isten fontos parancsa, a bűn súlyosságának világos ismerete és a szabadakarat teljes beleegyezése. Vájjon mily emberi értelem tudná felfogni a súlyos bűn gonoszságát? Halvány árnykép az is, amit a keresztény hit világosságánál látunk: a Teremtőnek, legfőbb Urunknak súlyos megsértését, a hitvány, szemtelen kis embernek lázadását, engedetlenségét, gyilkos merényletét, hadüzenetét az ég és föld királyának véghetetlen fölsége ellen. A halálos bűnben — Isten ellen, a mi legjobb Atyánk és jótevőnk ellen való hálátlanságot akarta már a keresztény időszámítás első századaiban a bűnös lélek előtt feltárni Tertullián, az egyházi író: »Mit tesz az — úgymond —, aki súlyos bűnt követ el ? Mintha mérleget venne a kezébe ; a mérleg jobb serpenyőjébe rakná az örök élet minden javát, — a megváltást, kegyelmet, Isten parancsait, a szeretetet, egyházat, örök boldogságot ; — a másik serpenyőbe : a halál minden borzalmát, a szemek kívánságát, a test kívánságát, az élet kevélységét, a szenvedélyt, elvakultságot, — Isten átkát, á kár-
