P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Isten és a lélek
31 Ezzel a közömbös, lélek nélkül való kereszténységgel könnyű játékot űzhet a kereszténytelen, újpogány korszellem. Ördögi ravaszsággal csempészi bálványait nemcsak az egyéni, de a családi és társadalmi élet oltárára is. Általános elfordulás a kereszténységtől művészetben és irodalomban, mindenütt a divat-sajtó és közvélemény zsarnoki hatalma ; hitetlenség és erkölcstelenség, ember- fölötti emberiesség, félisteni gőg, őrjöngő élvhaj- hászás, csupa földi törekvés mindenfelé. Kiinger Miksa „Krisztus az Olympuson“ című képe hűen festi korunkat. A pogány Olympuson az istenek és istennők nagy, részegítő lakomára gyűltek össze. Ambrózia, nektár mellett olympusi örömök között dőzsölnek az istenek bacchusi kéjelgéssel, mikor hirtelen Krisztus lép be a dévaj társaságba isteni fönségével és szenvedésének szent komolyságával; a négy sarkalatos erény angyala viszi utána a nehéz keresztet. Micsoda rettegés és kétségbeesés, mily vad, eszeveszett düh fogja el az olympusi népséget. íme a modern, újpogány világ Olympu- sának képmása, amint a kereszténység küzdeni akar az újpogány bálványok ellen ... Hasztalan minden, nincs más menekülés, nincs másként emelkedés, mint az alázatos visszatérés Krisztushoz, a komoly gyakorlati kereszténységhez és az ő szellemében a lelki és társadalmi reformhoz. Ezt az őskeresztény alapgondolatot, a mindenre kiterjedő áldozatos és győzedelmes Krisztus-követést fejtette ki Sheldon amerikai protestáns lelkész „A Mester nyomaiban ! — Mit tenne Jézus?“ című
