P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Isten és a lélek
32 lelkipásztori regényében ; egyes elszólásokat le kell számítani és azt is, hogy a főkérdésre: mit tenne Jézus? a tekintélyt nélkülöző protestáns állásponton biztos feleletet adni nem lehet, mégis bámulatra méltó a könyvnek keresztény energiája és tetterős idealizmusa. Maxwel protestáns lelkész a regény főhőse, vallási újítóként lép fel és nagy plébániájában önkéntes csapatot szervez, mely minden fontosabb cselekedete előtt felveti a kérdést: „Mit tenne Krisztus?“ hogy aztán tekintet nélkül minden nehézségre és hátrányra, „a Mester nyomaiban“ járjon. Eleinte sok kellemetlenséget és kárt okoz a hősies kis csapatnak a bátor elhatározás gyakorlati megvalósítása, de végül mégis az igazi, vértanuságra kész Krisztus-követésnek fönséges diadalát hirdeti a könyv. Minden pokoli hatalom és földi csábítás ellenére győzni fog a mi korunkban is a hűséges Krisztuskövetésnek diadalmas, eszményi, toborző, vonzó ereje, bátorsággal és alázatossággal, nagylelkűséggel és áldozatkészséggel — egészen a világ végezetéig. Jézus Krisztus, Isten fia és a világ megváltója jár legelői és a keresztények követik . . . Mintha egy kép tűnne fel szemem előtt, melynek keretét évezredek alkotják: Krisztus Urunk halad a változó korokon keresztül ! Az emberek végeláthatatlan hosszú sorban követik Őt... halljad csak, milyen énekkel köszöntik vezérüket! Gyermek- hangok csengését hallom, csak nevető gyermekajak tud így ujjongani : Hozsanna Isten fia, egykor karjaidba vetted a gyermekeket és megáldottad őket, *
