P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Isten és a lélek
28 Krisztus követése. Jézus Krisztus a világ megváltója és üdvözítője* mint az „igazság napja“, mint nagy, szent eszménykép jelent meg az emberiség előtt. Fenséges képe az evangélium arany-alapszínéből oly isteni titokzatossággal és emberi csodálatos méltósággal emelkedik ki, hogy egyetlen művésznek sem sikerült csak valamennyire is utána rajzolnia Krisztus képét. Isteni felség és tökéletes szentség; eszményi, erkölcsi emelkedettség és a hősiességig menő élet és lelki műveltség egyesül a legfönségesebb személyiségben ; nagy komolyság, vallásos |erő és uralkodói erények mellett csodálatos jóság és szívélyesség ; a legkimagaslóbb lelki nagyság és nemes gondolkodás mély alázatossággal, türelemmel és szigorú önmegtagadással párosulva; egyszóval az emberiség nagy szellemi-erkölcsi eszménye ... „Én vagyok a világ világossága“ — mondja Krisztus; — „aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem az élet világossága lesz nála.“1 „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jő az Atyához, hanem csak énáltalam.“2 „Példát adtam nektek.“3 „Aki föl nem veszi keresztjét s nem követ engem, nem méltó hozzám.“4 Krisztus tanítványai vagyunk, azért szent kötelességünk és fönséges kegyelmi hivatásunk Krisz1 Jn. 8, 12. 8 Jn. 14, 6. 8 Jn. 13, 15. * Mt. 10, 38.
