P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)

Isten és a lélek

21

Pál, Foerster, Saitschick stb. Sőt Horneffer Ágoston, ez a jelen világtól megittasodott szabadgondolkodó is kénytelen megváltani : „A modern ember lelke nincs kielégítve. Nem tud vidám lenni, akármennyit erőlködik és dolgozik is. Az örömöt, minden áldásos törekvésnek és munkának legszebb gyümölcsét, nem tudja magának megszerezni. Számtalan élvezetben van része, tehetségeit szinte határtalanul érvényesítheti, feladatai bőségesebbek, mint valaha és mégis boldogtalan, bátortalan és erőtlen. Nem bízik sem magában, sem a világban, úgy érzi, hogy valami ránehezedik és fojtogatja, vágyakozik szabadulás, enyhülés után. A modern lélek várja a Megváltót“.1 „És ezért kapunk lázasan minden új után, ami szabadulást, megváltást ígér jelen helyzetünkből. Mohón nyeljük a legújabb regényeket, melyek az ember magasabb fejlődéséről és önmegváltásáról szólnak; sűrű rajokban telepszünk meg modern szónokok lábainál, akik az életnek magasabb kultúrájáról és saját lelkűnknek új meghódításáról beszélnek; szenvedélyes mohósággal merülünk a színház és zene esztétikai élvezeteibe, abban a reményben, hogy szétpattantjuk a bilincseket, melyek lelkünket szorítják. És minden oldalról hangzik a kiáltás a modern megváltó után, az a kiáltás, melyről Jézus monda : „Vigyázzatok, hogy senki benneteket félre ne vezessen. Mert sokan jönnek majd az én ne1 Erziehung der modernen Seele 1.