Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)
9 böjtölésöket és alamizsnálkodásukat. Mond* hatták : »Izrael Istenét meg kell vallani és imádni kell nyilvánosan is. Ezért mi meg» valljuk a zsinagógákban, de megváltjuk az utcák sarkán is az egész nép előtt. Különben is nekünk kell példát adnunk az embereknek, miként kell a törvény szerint helyesen élni. Azért mi nemcsak a nagy dolgokban, hanem a kicsinyekben is szigorúan megtartjuk a tör» vényt és tizedet adunk az ánizsból, meg a köményből is. S épen ezért az alamizsnát is nyilvánosan adjuk, hogy a nép épüljön raj» tunk és ha ezért elismerésben van részünk, az egészen rendjén való, hisz ez elismerés sarkal bennünket a további jócselekedetekre. Külső siker és dicséret nélküi nem volna ér» demes dolgozni!« íme a gőgös, nagyravágyás és szenvedélyes hatalmi láz ! És ezt nem veszik észre, ezt nem vallják meg még önmaguknak sem ! Bor» zasztó önámítás ! De hát az egész világ tisztelettel nézte a farizeusok vallásosságát, szigorú erkölcseit. S amit az egész nép magasztalt bennük, azt önnönmaguk ítéljék el? Nem ez volt az egyedüli dolog, amiben a farizeusok oly szerencsétlenül áltatták magú»
