Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)

67

Vájjon mit érzesz, mikor ezt tapasztalod? Valami kellemetlen érzés járja át bensődet. Vájjon miért? Vájjon megrövidít téged valamiben ? Dehogy ! Talán árthat neked a hízelgő, ha célt ér? Nem árthat! Vagy talán bosszant barátod aljas csúszás-mászása? Még ez sem bánt annyira. És mégis nem tudsz a kellemetlen érzéstől szabadulni, vagy talán nem is akarsz. Miért? Magad sem tudod és nem is óhajtod tudni. Kellemetlen érzésednek végső oka mégis csak az áldatlan irigység, mely nem tudja elviselni, hogy más valaki kitűnik és dicséretet kap másoktól, vagy hogy mások szeretetét és ragaszkodását élvezi, hogy melletted érvényesülni akar. Mindenesetre ne kicsinyeid saját kellemetlen érzésedet.

48.

Egy fiatalember illetlenül viselkedik veled szemben. Te méltatlankodva visszavonulsz, amint egy fiatal leányhoz illik. — A célozgatások megismétlődnek. — Hasztalan, újra rendreutasítod őt. — Ugye tiszta, erkölcsös leánynak gondolod magad ? Nem kételkedem, hogy annak tartod magad, sőt hiszem is, hogy az vagy. De egy kérdést mégis engedj meg. Miután a fiatalember szabadossága elől ismé5*