Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)

38

Arra a meggyőződésre jutná! tehát, hogy nem is a tanács fontos, amelyet adsz, hanem te önmagad és a te érvényesülésed a fontos, sőt káröröm fog el, ha az, aki megvetette tanácsodat, bajba jut. De ennyire te nem gondolkozol.

13.

Senki sem vetheti szemedre, hogy vala- melyik neked tett szolgálatot jutalmazatlanul, vagy szívességet viszonzatlanul hagytál. Tehát jó szíved van, amely baráti szolgálatot és segítséget hálásan fogad és szeretetért szerei tettel fizet! Örömest elhiszem és elismerem. Ámde elég gyakran viszonozzuk a kapott jót, sőt bőségesen fizetünk érte, de csak azért, hogy az adakozónak ne maradjunk adósai, hogy minden kötelezettségtől vele szemben szabaduljunk. Hogy senki ne legyen, kinek szemébe ne mondhatnék : Leszámoltunk, nincsen semmi tartozásunk ! Önzés ez, mely hogy ne kelljen a kapott jótéteményt szeretettel viszonoznia és hideg magatartását megváltoztatnia, viszontszolgálatokkal egyenlíti ki adósságát. Vájjon benned, ki olyan pontosan fizetsz a vett jóért, nincs-e szintén valami ebből az önzésből ? Csak vizsgáld meg magad.