Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)

102

C : /Magában./ Úgy látszik még mindig hiú vagy. Nem állód meg, hogy el ne dicsekedjél régi szép termeteddel s kellemes érzéssel tölt el az a gondolat, hogy mennyire el lettem volna ragadtatva, ha akkor láttalak volna. Szomorú lemondással időzöl ama napok emlékénél, midőn őnbámulatodnak és környezeted hódolásának tárgya voltál. S ha ké- telkedel, hogy van-e benned hiúság, kérdezd meg magadat, nem vársz-e szavaidra ilyféle választ : »Miért menjek húsz évvel vissza, mikor engem a jelen is teljesen kielégít«.

85.

Ismered minden század bölcseit és tanait. Egyiknek a rendszere sem elégít ki, éles eszeddel inkább gyöngéiket s hibáikat ismered meg és fedezed fel. Fogadok, hogy mikor meggondolod és áttekinted az emberi balgasáÍ

'okat és tévedéseket, melyeket a minden idők egjelesebb szellemei sem tudtak elkerülni, benned azt az erős meggyőződést keltik, hogy a tévedés a magára hagyott embernek kikerülhetetlen végzete. S mégis, elvesztem a fogadásomat. A kritika, amellyel élőket és holtakat lebírálsz, ép ellenkezőleg a te szellemi erődnek érzetét kelti fel benned, azt az érzést,