Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)

A tökéletesség eszménye mint életcél - A tökéletesség eszményének tartalma

53

az esztétikai idegek. Szent Erzsébet például épen a visszataszító betegek gondozását kereste, hogy így egészen úrrá legyen az esztétikai elpuhultság felett.“1

Mindenesetre van a szeretet hősi cselekedeteiben is valami szépség, úgyhogy lehetséges értük csupán csak az esztétika szempontjából is lelkesedni. De a megvalósítás mégis közeli érintkezésbe hozza az embert a rúttal. A szépért rajongó lélek azok nagyságát távolból talán csodálni fogja, de vissza fog borzadni, ha tőle is hasonlót kívánnak. Jorgensen a szépérzéknek a felebaráti szeretethez való viszonyát találóan jellemezte a „Dánország Nagyasszonya" című regényében. Egy komoly önvizsgálatnál, melyet a regény hőse, Rouge Hermann végez, úgy találja, hogy a szerzetesi életben minden szépség : az istentisztelet, ünnepek, a régi gregorián ének, mind tetszenék neki ; a szertartások könnyekre tudják fakasztani. De a vallás terén is, miként a társadalmi téren is, őelőtte minden csak gondolattá, érzéssé lett és semmi sem cselekedetté? Nem tudta magát rászánni, hogy egy szegény házba bemenjen, nem tudta magát any- nyira legyőzni, hogy durva, szennyes kezet szorítson meg s önkéntelenül is elfordította szemét a ronygyoktól s a sebektől. Megcsodálta a középkor szentjeit, akik a betegeket, bélpoklosokat saját ágyukba fektették és mérges keléseiket kiszívták, de őket még csak távolról is utánozni nem volt képes.

Másfelől az esztétikai érzék sokat eltűr, ami er1 Foerster, Schule und Charakter.10 Zürich, 1910, 22. 1.