Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)

A tökéletesség eszménye mint életcél - A tökéletesség eszményének tartalma

54

kölcsi eltévelyedés ; visszaborzad a rossztól, ha utálatos alakban lép fel, de elfogadja, ha tetszetős ruhába öltözik. Előtte a szépség eltakarja a vétket.

Mindenekelőtt a tisztán esztétikai kultúrának nincs elég ereje ahhoz, hogy a jót a szenvedélyekkel szemben is tegye. Amíg a kötelesség és a hajlam összhangban vannak, addig semmi nehézség sincsen. De jönnek pillanatok, mikor kísértések kavarják fel az ember egész bensőjét, mikor fel kell vennünk a harcot, amikor — Schillerrel szólva — a „szép“ lélek kénytelen engedni a „magasztosnak“, a „kellemes“ a „fenségesnek“. Aki akkor csak szépért és nem magasabb értékért küzd, nem nyerheti meg a csatát. Egyik szépért rajongó szellem sem példaképe a hősi erénynek ; erre csak valláserkölcsös kultúra képes.1

4. A tökéletesség igazi eszménye.

Miután már a főbb téves és egyoldalú felfogásokat megismertük, megkíséreljük most, hogy az egyéni tökéletesség igazi eszményét főbb vonásaiban megrajzoljuk.

A tökéletesség eszménye csak úgy valósulhat meg, ha az ember elsősorban azt fejleszti ki önmagában, ami őt tulajdopképen emberré teszi. Ez szellemisége vagy értelme, mert ez különbözteti meg a környező teremtményektől. Az embernek tehát, mint szellemi lénynek kell viselkednie s nemcsak mint természeti lénynek, ha eszményének s ren1 V. ö. M. Künle, Ethik u. Ästhetik. Freiburg. 1910.