Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)
A tökéletesség eszménye mint életcél - A tökéletesség eszményének tartalma
48 Nem hiányzik az esztétának az a típusa sem, aki csak a szépet ismeri el az élet tartalmának s zsinórmértékének, az a típus, amelyet Wilde O. a „Dorian Gray“-ben, Ibsen a „Hedda Gabler“-ben, Ricarda Huch a „Vita somnium breve“ című regényben festenek. Az utóbbi műben az ott fellépő Aristo költő kifejti az élet bölcseségét, mely Hedda Gabler jeligéjét ismétli : „szépségben meghalni.“ „Az embernek az volna a feladata“, mondja ő, »hogy ünnepélyes szép öltözetben jelenjék meg az élet küzdőterén és a harcban ne annyira a győzelemre gondoljon, mint inkább a mozgásban levő szépségre, úgy hogy vérző testtel s habzó szájjal még mindigműremekként viselkedjék és élvezze önmagát.“ Szívesen elismerjük, hogy az esztétikai kultúrának is meg van a maga jogosultsága s nagy jelentősége. A művészet hatalom az ember életében s nemcsak az élet megszépítésére szolgál, hanem a szellem nemesítését is szolgálja. Az esztétikai kultúra segíti az erkölcsöt és Schillernek igazat kell adnunk, amikor „Az esztétikai életmód erkölcsi hatásáról“ című értekezésében így szól: „A durva lelkekben, akikben hiányzik az erkölcsi és esztétikai műveltség, az érzéki vágy a közvetlen törvény s ők csak úgy cselekesznek, ahogy érzékeiknek kellemes. Az erkölcsi érzékkel bíróknak, kikben azonban az esztétikai műveltség hiányzik az ész szab közvetlen törvényt és pusztán a kötelességre való gondolás az, ami által a kísértés felett győzelmet aratnak. Az esztétikailag finomult lélekben még egy fokozat van, mely nemritkán pótolja
