Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)
A tökéletesség eszménye mint életcél - A tökéletesség eszményének tartalma
40 Ezért nem is beszélhetünk egyenjogúságról. Az első dolog a lélek kiművelése, a test gondozása csak másodrendű feladat és amannak alá van rendelve. Ezért a testnek nincs is semmi feltétlen joga a lélek mellett, sőt fel is kell áldoznunk, ha a léleknek magasabb érdekei úgy kívánják. A test elpusztulása az embernek nagyságát nem szállítja le. Aki a testet magasabb szempont szolgálatában felőrli vagy a halálra adja, ennek ellenére is képes, sőt épen ezért képes elérni a tökéletesség eszményét. A Megváltó a kereszten külsőleg ugyan az embert a legmegrázóbb alakjában állítja elénk, minden tagjában összetörve-zúzva (Strauss) s még sincs az emberi nagyságnak fölemelőbb képe, mint az Övé a mélységes fájdalomnak ez órájában. 2. A természet ösztöneinek kiélése. Más erkölcsbölcselők elismerik, hogy az egyéni tökéletesség eszményét elsősorban a lelki nagyság teszi, de ők nem a magasabb lelkiélet kifejlesztésére, hanem a természetes ösztönök felszabadítására gondolnak. Ezen nézetnek alapja egyrészt az a meggyőződés, hogy élni annyit jelent, mint élvezni, hogy a jog magunkat kiélni annyi, mint az összes élvezeteket s elérhető örömöket kimeríteni. Mindenekfölött a forrongó természeti ösztönökre gondolnak, mert azoknak kielégítése Ígéri a legizgatóbb gyönyört. Másrészt szerintük a természeti erők elemi kitörése inkább megfelel az erő és szabadság eszményének, mint a csendes, rendszeres munka és az önfeláldozó szellemi élet.
