Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)

A tökéletesség eszménye mint életcél - A tökéletesség eszményének tartalma

39

a testnek acélozása s edzése megkönnyíti a harcot a túláradó érzéki szenvedélyek, főleg a nemi ösztön eltévelyedései ellen. Ezért joggal ajánlják a sportot.1 Mert ez az elpuhulás ellen dolgozik s az akaratot acélozza meg a harcra, eltereli a figyelmet az érzékiséget ingerlő tárgyakról s csökkenti az érzéki vágyakat, amennyiben a felesleges testi erőt felhasználja ! Ezen előnyök mellett néha komoly károk is származnak a túlhajtott, egyoldalú sporttól. A sportszenvedély a szellemnek elszegényedésére s eldurvulására vezet s elnyomja a komoly kötelességérzetet. Az az önmegtagadás s önlegyőzés, amelyet csak a sport kedvéért gyakorolnak, nem hatja át az egész életet s az a veszély forog fenn, hogyha magasabb indítóokok nem lépnek fel, egy szabadabb pillanatban a megerősödött élvezetvágy kerekedik felül. Foersterrel visszaemlékezhetünk Euripides szavaira, melyekből a sportbarát Görögország tapasztalata beszél : „Sok rossz nép van Attikában, de a leghitványabb emberek az atléták.“

A testápolás értékelése még erősebb korlátozásra szorul. Hisz a lélek nemcsak mint egyenértékű áll a test mellett, hanem mint az embernek nemesebb alkotórésze, azt értékben messze felülmúlja.

1 Hogy micsoda figyelmet fordítanak katholikus részről is ezekre a dolgokra, bizonyítja az 1913-ban alapított „Jugendkraft“ című folyóirat, az akaratot edző testgyakorlatok és észszerű egészséggondozás számára. (A németországi ifjúsági egyesületek torna-, játék- és kirándulás-csoportjának hivatalos lapja.)