Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)

A tökéletesség eszménye mint életcél - A tökéletesség eszményének tartalma

29 Nemcsak tüzes élvezetvágy rejtőzik emögött, hanem erős tevékenységre való törtetés is, amely az élet alkotóerejét a legmagasabbra felfokozza. Az okos nevelő nem fog ezzel az ösztönnel ridegen szembe­szállni, nem fogja elfojtani, hanem igyekezni fog, hogy helyes irányba terelje és az igaz eszmény számára gyümölcsözővé tegye. 2. Az élniakarás tagadása a buddhizmusban. Az öntevékenység és öntökéletesítés annyira kö­zelfekvő és magától értetődő kötelességnek látszik, hogy azt minden pozitív erkölcstan életfeladatnak ismeri el. Csak a buddhista pesszimizmus negatív erkölcstanának van ellenkező eszménye. Mivel meg van győződve a lét értelmetlen voltáról, nem élet- tevékenységet, hanem életmegsemmisítést követel. A buddhizmus Chamberlain szava szerint „éleszt­getett öngyilkosság“. A közvetlen öngyilkosságot nem ajánlja, mert a halál, mint ilyen, Buddha fel­fogása szerint nem hoz megváltást és az ember mindaddig új életre és új szenvedésre születik, míg legbelsőbb lénye meg nem semmisül. Azonban az az életmód, melyet megkövetel, mégis a saját Énünk megöléséhez vezet. Az akaratot, e szemé­lyiség magvát kell kiirtani, hogy az újjászületés lehetetlenné váljék és így az ember számára meg­nyíljék a bemenetel a semmiség (Nirvána) nyugal­mába. Ezért hirdeti az élniakarás tagadását. Ennek a gondolatnak következetes megvalósítása az összes élettevékenységek megszűnését vonná maga után, a lelket csendes tétlenségre, a testet pedig éh­

Next

/
Thumbnails
Contents