Az ember lelke (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

20

Az újabb természettudósok közül csak a legkiválóbbakat említjük itt, mint akik az anyagelvűséget elvetették s a keresztény hit megvallói voltak : Wagner A. és R., Mädler J., Hyrtl J., Mayer J. R., Gauss, Leonhard, Quenstedt Fr. Ä., Baer K. E., Fraas Oszkár, Heer Oswald ; az újabb francia tudósok közül Cuvier nyomán különösen Biot, Cauchy, Quatrefages, Bemard, Pasteur; az angolok közül Chalmers, aki kijelentette, hogy a kereszténység mindent remélhet a természettudománytól és semmiben sem kell tőle tartania. Murchison, Faraday, Brewster, Prichard, Mivart, Meadows, Gull, Bade.

Mindezek láttára önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy ennyi és a legkiválóbb tudósok határozott állásfoglalása ellenére is miért hódít annyira az anyagelvűség ? Ennek oka az ember gyarló és bűnre hajló természetében rejlik. Az embernek nem könnyű híven megmaradni Isten parancsainak útján s ha gondolatait és törekvéseit elfordítja Istentől, akkor ezt a bűnét az anyagelvűség állítólag tudományos alakban igazolja. Éppen ezért az első emberpár bukása óta az anyagelvű alapelvek képezik az emberi eltévelyedések krónikáiban az első lapot Az a bűnös eljárás, mely az anyagi hatalmat az élet egyetlen és legfőbb céljának jelenti ki, ez minden korban megvolt, ezért volt meg az anyagelvű- ség is minden korban s minél romlottabb, durvább, pogá- nyabb valamely kor, annál inkább keres az anyagelvű rendszerben altatószert lelkiismeretfurdalásai ellen. Végeredményben az egész anyagelvűség lidércfény, mely csak az aláhanyatlott és erkölcsileg rothadt korok mocsaraiból és korhadásából fejlődhetik ki. (Hettinger, Apolog. I. 242. skk.)

Foglaljuk össze még egyszer a mondottakat : Amit az emberi lélek szellemiségének tagadói fölhoznak, az a tulajdonképeni kérdést egyáltalában nem is érinti. A tényeket, melyeket fölemlítenek, egészen hamisan magyarázzák; ha helyesen magyarázzuk, éppen azt bizonyítják, hogy az agyvelő és a lélek nem ugyanaz a dolog.

„Tulajdonképpen az „anyagelvű“ kifejezést nem is kellene használnunk, mert bölcseleti rendszert juttat eszünkbe, r-unde alapjában véve az anyagelvűség éppen a bölcseleti képzettségnek teljes hiánya Mert a bölcselet azzal kezdődik, hogy az ember megtanulja az önmagába mélyedést és a „szellem“ fogalmának megalkotását és rögzítését. Azért a magukat anyagelvüeknek nevezőktől bölcseleti dolgokban meg kell