Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága

54

A tudománytalanság módszere.

szabadság után való törtetésében arra vetemedhe- tik, hogy ezt a jármot elvesse, úgy, hogy diktátorként száll szembe az igazsággal és ismeretei helyébe követelményeket állít. A kétkedő független alanyiság, a szabadelvű kutatási szabadság gondolkodástana már amúgy is megváltoztatta és ellenkezőjére csavarta el az emberi gondolkodás természetét és az igazsághoz való viszonyát. Az emberi szellem most már nem alattvalója „az igazság királynőjének“, amint Plutarchos mondja, hanem önhatalmú úr, aki az igazságot szolgálójává alacsonyítja. Ezáltal azonban a szabadelvű gondolatszabadság durva tudománytalanság alapelvévé válik, mert a gondolkodás és az igazság meghamisítása folytán mindenekelőtt elveszti az igazi tudományos kutatás alapfeltételét ; és mert továbbá az ebből következő könnyelműsége, mellyel a legfontosabb kérdéseket is tárgyalja, a komolyság oly hiányát árulja el, hogy ez ismét képtelenné teszi komoly okok tudományos kutatására.

Meghamisított gondolkodás.

„Az emberek, a bölcselkedő gondolkodók — mondja Sabatier, Kant követője — ma két csoportra oszthatók ; Kant-előttiekre s olyanokra, akik felavatásukat s hasonlóképp bölcseleti keresztségüket Kant kritikájából kapták.“1

Egy sz. Tamás keresztény bölcseletének, melyről

1 Religionsphilosophie. Német nyelven Baur A. (1898) 280.