Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
À tudománytalanság módszere. 53 ben való hit szent kötelékei, hanem a hitetlenség kemény szellemi bilincsei, amelyek a szemet a magasabb igazság megismerésében meggyöngítik és megvakítják — és megkötötték a közvélemény bilincsei, amely mindenkit száműzetéssel fenyeget, aki a természet határán meg nem áll. Igazán szabad csak az a tudomány, amely az igazság tiszta, szabad tekintetén tud örvendeni. De nem lehet szabadnak mondanunk az oly tudományt, amely a szellemi szem elé a theophobia — az Istentől való félésnek — ijedős szemellenzőjét köti. A mi korunk a lélek boldogságát keresi, amelyet elveszített ; vágyódva keresi Istent és a túlvilágot, amelyet oly messzeségbe toltak tőle. De a tudomány, amelyet oly gyakran követ, iszonyodva elsompolyog Isten elől és vonakodik kezét imára kulcsolni. Amíg korunk nem bontja fel szövetségét azzal a tudománnyal, amely Istent és az Üdvözítőt nem akarja többé ismerni, reménytelenül fog tapogatódzni, nem ér el semmit és a kétkedés vigasztalan útvesztőiből hasztalanul keres majd kivezető utat. MÁSODIK FEJEZET. A tudománytalanság módszere. A szabadelvű tudomány ama törekvése, hogy a magasabbrendű erőket a maga ismereti területéről egyre inkább eltávolítsa, világosan mutatja, hogy az ember az igazságot járomnak találhatja és a
