Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága

50

Le a másvilág igájával.

rá, hogy az ilyesfélét az ember naívságának tudjuk be, de vonakodunk, hogy ilyen elbeszélésekben higyjünk.“ 1

Mint a bibliakritikában, éppúgy kutatnak egyéb hittani téren is. A kereszténységnek, ennek a csodálatos hatalomnak a keletkezése, amely oly hirtelen lép föl, a történelemben és oly gyorsan győzi meg az egész világot, magától értetődik, hogy nem lehet felülről való mű. Keletkezését tehát minden áron természetes módon vagy ahogy mondják, történetileg kell megmagyarázni. Mert nem szabad „a kereszténység vallási fogalmainak valami különösebb elsőséget megengedni a természetfölötti bizonyosságban minden más valláséval szemben“2 és „valamely jelenséget történetileg megérteni azt jelenti, hogy a körülményekkel való okozati összefüggése szerint meghatározott helyen és az emberi életnek egy meghatározott idejében fogjuk fel. Valamely természetfölötti lénynek a földi világba való beavatkozása“ a tudományban nem jöhet szóba.3

így azután azon vannak, hogy a kereszténységet a zsidó vallás természetes fejlődési terméke gyanánt a görög bölcseletből, keleti mondákból és római szokásokból vezessék le. Hogy mindezek fölött sokkal magasabban áll, hogy többszörös ellentétben van velük, azt elpalástolják, a magyarázatnak elég1 Genesis2 (1902) XL, XV. — 2 E. Tröltsch, Die wissenschaftliche und ihre Anforderungen an die Theologie (1901) 38. Harnisch-nál, Entwicklung 39. — 3 O. Pfleiderer, Entstehung des Christentums? (1907) 1.