Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága

Le a másvilág igájával.

43

történt, akkor megvoltak az elégséges okai“ ; „a történetírónak a csoda hitelességének kérdését minden körülmények között tagadnia kell.1 Ilyen tanokkal halad aztán az „előítéletnélküli“ kutatás előre, hogy az evangéliumoknak, illetve az Apostolok Cselekedeteinek úgy valódiságáról és keletkezési idejéről, mint pedig hitelességéről a maga eredményeit felállítsa. Hogy ez mint történik, mutassa be nehány példa.

Az egyetemes ősegyházi hagyomány és belső érvek bizonyítják, hogy az első evangéliumot valóban a sz. Máté apostol írta, még pedig kétségtelenül Jeruzsálem pusztulása előtt. A szabadelvű protestáns kritika a 70. év utánra teszi keletkezését, főképen két okból. Az első ez: Jeruzsálem pusztulásának olyan feltűnő megjövendölése, amely a később bekövetkezett eseményekkel oly pontosan megegyezik, csak a 70. év után íródhatott; mert különben igazi jövendölés volna, amely beteljesedett, ami azonban el nem fogadható. A második ok ez: A Máté evangéliumának tartalma már egészen katholikus, tehát későbbi, katholikus időben kellett íródnia; mert miután felülről való hatás nem létezik, hanem minden természetes módon fejlődött, állnia kell ennek a tételnek: minél több a természetfölötti, minél több a dogma: annál későbbi az idő, amelyben állunk ; először csak dogmanélküli, érzelmi vallás létezhetett, amely lassankint növekedett azután katholikus dogmarendszerré. Egészen

1 E. Zeller, Historische Zeitschrift Vili. (1864) 110; VI. 365.