Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
Le a másvilág igájával. 41 vallás hittanát és történetét is. Nem tudomány és megvesztegethetetlen igazságérzék, hanem ellenszenv, előítélet, minden isteninek rideg visszautasítása jelzik gyakran ezt az utat. Szólaltassuk csak meg ismét az imént idézett szerzőt, aki olyan világossággal és szabatossággal tudja a modern gondolatokat előadni, mint tán senki más. Fájdalmas benyomást tett, amikor 1908-ban a szabadelvű theologiai „Christliche Welt“ karácsonyi számában T Fr. Paulsen jelzéssel ilyen felirású cikkre akadtunk: „Mit véltek Krisztusról, kinek a fia 5?“ Ez a cikk kétségtelenül élete utolsó írásai közül való volt. A modern szabadelvű tudománynak alapelveit tartalmazza. „A XVII. századdal kezdődik a tudomány munkája révén“ így olvassuk, „a világnézet újjáalakulása. Általános irányát e mondattal jelölhetjük meg : A természetfölöttinek kiküszöbölése a természeti és történelmi világból.“ „Ennek következménye : nincs csoda a történelemben, nincs természetfölötti újjászületés, nincs föltámadás, nincs kinyilatkoztatás, egyáltalában nincs az örökkévalónak beavatkozása az ideiglenes dolgok egymásutánjába.“ Eszerint az ily módon „tudományosan gondolkozó ember előtt nem nagyon kétes, hogy a régi egyházi dogma... a tudományos gondolkozással össze nem egyeztethető.“ Tehát tökéletesen megtagadják a pozitív kereszténységet. Ez a tudományos gondolkozás egyszerűen visszautasítja, amint Baumgarten bevallja, „a természetfölötti elemnek a tapasztalati valóságba való minden beavatkozását ;“ különösen „az Üdvözítőnek természetfölötti eredete és életmódja szerfölött bántó a mi erkölcsi öntudatunkra“, sőt „egyenesen elviselhetetlen“.1 A keresztény vallásnak nem szabad többé 1 Predigt-Probleme3 (1904) 132, 126. Id. Harnisch, Entwickelung. Neue Wege und Abwege in der modernen Theologie. (1905) 57.
