Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
Le a másvilág igájával. 27 a szeme elé, úgy, hogy kénytelen velük leszámolni. De hát már előre szilárdan megállapították : A csoda lehetetlen. Ezt persze bebizonyítani nem lehet, kivéve azzal az új feltevéssel, hogy világfölötti Isten nincsen. Hiszen Stuart Mill, az angol agnosztikus maga mondja : Ha elismerjük egyszer az Istent, akkor valamely hatásnak az ő akaratával történt előidézése, amely eredetét minden egyes esetben teremtő akaratának köszöni, már nem látszik önkényes feltevésnek a tények megmagyarázására, hanem azt, mint komoly lehetőséget kell számításba vennünk-1 De azért rendesen nem nagyon erőltetik meg magukat, hogy ennek lehetetlenségét tudományosan bizonyítsák. „Abban a megrendithetetlen meggyőződésben vagyunk,“ — mondja Harnack és ez a szó e dogmatikus hangulatnak talán legtalálóbb kifejezése, „hogy az, ami térben és időben történik, a mozgás általános törvényeinek van alávetve, hogy tehát ebben az értelemben, vagyis úgy, mint a természeti összefüggés megszakítása, csoda nem lehetséges.“ Az ilyen dolgot egyszerűen nem hiszik. „Hogy tengeri vihart valaki egy szavával lecsendesített, — mondja újra Harnack — azt nem hisszük el és nem is fogjuk elhinni sohasem.“ 2 Hasonlóan magyarázza Baumgarten Krisztus feltámadását : „Még ha a harmadik nap minden eseményét feljegyezték volna is és ezeket nekünk biztosan és egybehangzóan átszármaztatták volna ... a modern öntudat még akkor sem fogadná el ezt az előadást.“2 „Az a föltevés, hogy ilyen beavatkozások nem történnek“ — írja Foerster — „és hogy a világban minden állandó és szigorú törvények szerint megy végbe, minden 1 1 Essays über Religion (1874). — 2 Wesen des Christentums 17. sk. — 3 Predigtprobleme 3. (1904) 135.