Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
28 Le a másvilág igájával. tudományos kutatásnak a nélkülözhetetlen alapföltétele.“ 1 Es H. von Sibel : „Az a föltevés, amellyel a megismerés bizonyossága áll vagy dől, nem más, mint a fejlődésnek feltétlen törvényszerűsége, a földi dolgok állandóságában való általános egységesség.“ Olyan föltevés ez, amelyből a legmesszebbmenő következtetéseket vonják, sőt amelynek alapján a kereszténység egész természetfölöttiségét visszautasítják — és amelynek tarthatatlansága mégis olyan tisztán áll előttünk. Mivel egykoron Istennek emberré lett fia Palesztina egyik városkájában a vizet borrá változtatta, vájjon ezért a keresztény háziasszony elveszti bizalmát a víz állandóságában? Amikor váratlanul felfedezték, hogy az Uranus bolygónak a pályája nem tökéletes ellipszis, amilyennek a Kepler-féle törvények szerint lennie kellene, következtettek-e abból így : ezek a zavarok lehetetlenek, mert a tökéletes elliptikus mozgások törvényszerűsége nem tűrhet kivételt? Szerencsére kitartottak a törvényszerűség mellett anélkül, hogy a törvény- szerűtlenséget lehetetlennek tartották volna és nemsokára úgy találták, hogy a Neptunus a zavarok ismeretlen okozója. — Hasonlóképpen ilyen erőtlen föltevések alapján minden csodának, ha még oly világos bizonyítok állanak is rendelkezésünkre, előre is el nem fogadhatónak kell lennie. A bölcseleti előítéletek urai a tényeknek. Sz. Ágoston pld. a „De civitate Dei“ c. művében (1. XXII. c. 8.) egész sor csodát mondd el az ő idejéből, amelyekről vagy 1 1 Vierteljahresschrift der astronomischen Gesellschaft (1890) I. füzet.
