Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
Hittudomány és egyetem. 275 A legmagasabb ismeretkör tudományának kikapcsolása tehát egyszersmind az egyetem megcsonkítását jelentené. Hiszen itt az emberi tudomány ágainak és gallyainak egy nagy szervezetté kell egyesülniük egységben és munkaközösségben, kölcsönös adás-vevés által. A hittudománynak szüksége van tudományágakra, mint segédeszközökre: a világi történelemre és nyelvészetre, az Asszíriáról és Egyiptomról tárgyaló tudományra, a lélektanra és orvostudományra is és viszont a hittudomány a történelemnek és más tudományágaknak nélkülözhetetlen segélyt nyújt, az összes tudományok erkölcsi és szellemi alapelveit megőrzi és a legmagasabb gondolatok odanyújtásával rájuk helyezi a koronát. Az egyetem képzőintézet a bíró és hivatalnok, az orvos és tanár számára ; tehát ennek kell lennie a legelső szellemi hatalom a vallás szolgái számára is. Az egyetemnek egyesítenie kell az összes termékeny szellemi hatalmakat, melyek az embert a mindennapi fölé emelik. Azonban melyik szellemi hatalom erősebb a vallásnál ? Ez a szellemi életben a legrégibb és leghatalmasabb tényező, ez az emberre nézve oly természetszerű, mint a virág a réten ; szelleme vallási nyugvópont felé törekszik, ahonnan az időt és örökkévalóságot áttekintheti, ahol meg tud nyugodni. Tehát megköveteli azt a tudományt is, mely tartalmát, jogosultságát, működését elmélet és gyakorlat számára kikutassa. Az ember arra törekszik, hogy mindenről számot adjon magának, leginkább tehát arról, amivel gondolkodása elsősorban foglalkozik. A tudomány szervezete hittudomány nélkül tetőnélküli torony és korona nélküli fa volna. A hittudomány története a tudomány és kultúra kezdetéig nyúlik vissza. Vizsgáljuk a legrégibb bölcselet emlékeit s a 18*
