Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
276 Hittudomány es egyetem. hittudomáyi kutatásokat és tudományt találjuk meg a kiinduló pontnál. Orfeust és Hesiodost, akik az istenekről énekeltek és a legrégibb misztériumok bölcseit theologusoknak nevezték, Plutarchos is az ókor theologusait mondja a legrégibb bölcselőknek, a bölcselőket pedig a theologusok utódainak és Plátó a bölcseletet a theologia művelőitől származtatja. Még inkább megtalálható a vallási tudomány és tanulmány az indeknél, a káldoknál és egyiptomiaknál, a bölcselet bölcsőjénél.1 Csak a mi korunknak volna fenntartva, hogy az emberiség minden jobb hagyományával szakítson ? Európa szellemi képzésében a romboló elemeknek kell győzelmet aratniok ? Éppen szellemi javaink ezen veszélyeztetői ellen kell a hittudományi karnak bástya- és állandó óvásként fennmaradnia. A hittudományi kar az államban és az egyházban. A hittudományi karnak tehát az egyetemen, legyen az állami vagy szabad egyetem, meg van a maga polgárjoga. Ahol állami egyetemen foglal helyet, magától értetődik, hogy az államtól függésben van ; ez azonban csak korlátozott függés. Lényegesebb azonban az egyháztól való függése, mint hittudomány az egyház tekintélye és felügyelete alatt áll. Egyedül az egyház és csakis ez kapta isteni Alapítójától azt a feladatot, hogy vallását minden népnek hirdesse. Tehát senki sem gyakorolhatja a vallásos tanítói hivatalt, sem a hitoktató a népiskolában, sem a tanár az egyetemen, ha erre az egyház nem hatalmazza fel ; mert ez részesedés az egyház tanítói hivatásában s egyedül neki van joga közegeit meghatározni. Akinek tehát az egyház 1 V. ö. O. Willmann : Geschichte des Idealismus. I ; 1. fönn.
