Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
Le a másvilág igájával. 23 hozzálátnak a nyelv, gondolkodás, lelkiismeret, vallás eredetéről szóló feltevések megszerkesztéséhez a Darwin-Spencer-féle módszerben, amelyekben az önkényességnek és gyakran a képzelődésnek a lehető legnagyobb szerep jut : „A néprajzi magánkutatások is,“ — bizonyítja Lehmann — „amelyeket utazók, a tudomány s gyakorlati élet képviselői a föld minden részében végeznek ... manap szinte kivétel nélkül azon hallgatag feltételezésből indulnak ki, hogy a természeti népek műveltsége a világtörténelmi fejlődéssorozatban egy-egy korai és alacsony fokot képvisel.“1 Mindezek azon gyakran hallható tétel találó magyarázatai, hogy a természetkutatás, általánosabban szólva, hogy a tudomány s vallás össze- egyezhetetlen. Mindenesetre olyan kutatás, amilyent az imént láttunk, nem fér össze a vallással. De ez nem tudományos jellegének, hanem tudománytalanságának, lappangó istentagadó előítéletének bűne, amely az elfogulatlan igazságismeretet hátráltatja. 1907 februárjában Wasmann E. az ismert jezsuita természettudós Berlinben nagy közönség előtt három előadást tartott a fejlődéstanról ; ezeket a negyedik estén vitatkozás követte, amelyen tizenegy ellenszónok majdnem három órán át ellenvetéseket s támadásokat hozott fel, amelyekre a megtámadott éjfélkor és nagyon rövidre szabott idő alatt válaszolt. Ügy Wasmann, mint Plate berlini tanár, ezen estének főtámadója kiadta mindkét félnek a beszédeit és válaszait megjegyzésekkel, magyarázatokkal és toldalékokkal.2 Plate a maga jelen1 Die Kultur der Gegenwart, Teil I. Abteilung III., I. Die orientalischen Religionen, Einleitung 8. — 8 Der Kampf um das Entwicklungsproblem in Berlin (1907) Ultramontane Weltanschauung u. moderne Lebenskunde, Orthodoxie und Monismus. Die Anschauungen des Jesuiten Paters Erich Wasmann u. die gegen ihn in Berlin gehaltenen Reden. Herausgegeben von Prof. Dr. L. Plate (1907).
