Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Ötödik szakasz. A hittudomány

274 Hittudomány és egyetem. tudományoké. Végül az életcélok, melyeknek a hittudo­mány szolgálatában áll, nem a testi egészség vagy a külső élet előnyei, hanem az Isten megismerése, országának virág­zása a földön és minden emberi életnek örök célja. Amíg valamely állam népének a keresztény vallás becses birtoka és életének gyökerei inkább a ke­reszténységben nyugszanak, mint a mennyiségtan­ban, csillagászatban vagy az Egyiptomról tárgyaló tudományban, addig tudományának meg van az a joga, hogy a tudományok otthonában elfoglalja helyét, addig a népnek is van joga követelni, hogy ezen vallás szolgái kiképeztetésüket ott nyerjék, ahol a többi vezető állásra készítenek elő ifjakat. Ha kötelességének tartja az állam, hogy polgárai­nak javáért történelem- és fizika-tanárokat képez­zen ki, még inkább kell a vallás szolgái kiképzé­sének segítségére lennie, akik a nép és az állam érdekeinek sokkal inkább viselik gondját, mint a többi hivatal. Egyetemekkel bíró keresztény kultúr- államban a vallás tisztelete ellen intézett merénylet volna, ha a tudomány a szellemi élet nevelőinté­zetéből, mint csekély jelentőségű tényező, ki volna zárva. Tekintsük továbbá az egyetemek feladatát. Úgy amint ezek Középeurópa országaiban kifejlődtek, az ő rendeltetésök a legtágabb értelemben véve a tudomány ápolása és ezáltal az irányadó hivatá­sok kiképzése; az az ő hivatása, hogy a szellemi törekvések összességének közös tűzhelye legyen. Tehát mindent, ami igazságot tartalmaz és alkotó- képességgel bír, itt össze kell fognia.

Next

/
Thumbnails
Contents