Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
Hittudomány és egyetem. 273 nem az előmenetele, szabadsága iránt való aggódás körül. A kérdés ez : i Akarunk-e még keresztények maradni? Mert, ha a keresztény vallást gondolkodásunk szabályául továbbra is elismerjük, ha meg vagyunk győződve, hogy még mindig életünk alapjának kell maradnia, akkor nem lehet kétséges, hogy tényei, igazságai és életszabályai tudományos beállítást követelnek s akkor méltányosnak kell feltűnnie annak, hogy ez a tudomány a jogtudomány, vegytan vagy Indiáról tárgyaló tudomány oldalán álljon. Sőt akkor tudományok szervezetében az első helyet kell elfoglalnia. Valamely tudomány természetesen annál magasabb fokon áll, minél magasabb a tárgya és megismerési módja, minél biztosabbak eredményei és minél nagyobb jelentősége van az emberiség legelsőbbrangú céljai tekintetében. A hittudomány tárgya pedig az Isten és az ő művei, Isten örök terveiből kifolyó minden dolognak legvégső alapja, az „Isten titkos, elrejtett bölcsesége, melyet Isten a világ kezdetétől elrendelt“ (Kor. I. 2, 7.). Ezért bölcseség ez ; mert „az Istenről szóló tudomány valóban bölcseség“.1 Ha valamely tudomány tárgyát a görög építészeti emlékek, a föld története vagy a fizikai törvények képezik, akkor számot tarthat a becsülésre ; azonban mögötte áll a hittudománynak, mely az igaz jg legmagasabb körébe emelkedik és ez azon magas szárnyalás által történik, mely részesedés az isteni szellem megismerő erejében, mert ez a hit. Innen van az, hogy eredményeinek bizonyossága amennyiben a hitre támaszkodik, nagyobb, mint a többi 1 Augustinus: De Trinit. XII. 14. Donai, A tudomány szabadsága. 1«
