Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
22 Le a másvilág igájával. nebb kezdetekből kellett fejlődnie alulról felfelé. Ez magától értetődő feltételezés. „A kozmogoniák, vagyis az összes népek teremtéstörténetei az embert természetfeletti teremtési tény által származtatják“ — írja pl. Hörnes — „s így a teremtőt is emberileg gondolják el, mivel azon a fokon, amelynek ezek a fogalmak megfelelnek, a meglett dolgot csak mint megcsináltat, meg- teremtettet tudták elképzelni.“ Ezzel a teremtés tanát, tehát az ember származásáról szóló keresztény tant is, mint alacsonyabb fokú gondolkodásmódot elintézték. „Ezzel szemben a tudomány tanítja, hogy a legmagasabb fokon álló emlősállatokat legközelebbi vérrokonainknak tekintsük.“ 1 Ezt tanítja a tudomány, bár be kell vallaniok : „Ismerjük ugyan az úgynevezett negyedkori embert a jégkorszakból, de nincs egyetlen biztos támpontunk, amely származásáról és előéletérő fölvilágosítást nyújtana.“ 2 „A csodaelmélet álláspontja — olvassuk Wundt-T\á\ — csak akkor adható föl, ha az embert nem tekintjük a többi teremtett világon kívül álló teremtménynek, hanem olyan lénynek amely a teremtésben lett azzá, ami. De akkor az ész és nyelv, éppúgy, mint maga az ember fejlődés terméke, amely meg nem állapodik.“3 „Darwin és a modern természetkutatás szerint“ — így érvel megint Müller — „az ember nem teremtetett, hanem egy alacsonyabb fokú szerves lényből ezernyi és százezernyi évek fejlődése útján keletkezett... Ez alapon el kell (!) fogadnunk, hogy az ősember első beszéde nem állhatott magasabban, mint az a beszéd, amellyel azok az állatok megértik egymást, amelyek társaságában élnek.“4 Miután azt az igazán dogmatikus feltevést alapul vették, hogy a teremtés „csodaelméletét“ elfogadni nem szabad, 1 Urgeschichte der Menschheit (1905) 13. — 2 Hörnes, Der diluviale Mensch in Europa (1903) 2. —'3 Völkerpsychologie I. Die Sprache (1904) 617. — 4 Grundriss der Sprachwissenschaft (1876) I. 1. 50. sk., V. ö. Giesswein Die Hauptprobleme der Sprachwissenschaft (1892) 8.
