Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
264 A hittudomány. lehet ebben az esküben szolgaságot, sőt az igazság megismeréséről való jellemtelen lemondást látni ? Ha egy istentagadó ünnepélyes nyilatkozatot tenne arra, hogy ő istentagadó és az is akar maradni, a modern gondolatszabadság ügyvédei bizonyára nem vádolnák jellemtelenséggel. És a bírót, tisztet, követet, avagy tanárt, aki letette a hűség- esküt, meg kell védelmezni a jellemtelenség vádja ellen. Ha azonban valaki eskü alatt jelenti ki változatlan katholikus érzületét, habozás nélkül szemére vetik a tudománytalanság vádját. A szabadság nevében már az államkormányzat után is kiáltoztak, hogy a katholikus érzület ezen önkéntes megnyilatkozását erőszakosan elnyomhassák. Bajosan lehetne a modern jelszavak következetlenségét ennél élesebben kifejezésre juttatni. Azért, hogy a gondolkodás szabadsága megőriztessék, kényszereszközökkel kelljen az államhatalomnak megakadályoznia azt, hogy valaki magát saját alapelveire kötelezze ; azért, hogy valaki önálló gondolkodó maradjon, büntetőcikkelyeknek kelljen őt arra kényszeríteniök, hogy feltétlenül ismerje el a szabad tudománynak azt a felfogását, melyet az egyik párt előír, nem pedig a magáét ; azért, hogy a hit- tudományi tanár szabad legyen kutatásában, szorosan kell ragaszkodp,a a szabadelvű világ jelszavaihoz. Ez a modern szabadság, a szabadságból és szolgaságból, az igazság látszatából és ellentmondásból, jogbitorlásból és gondolatszegénységből származó korcsfogalom, mely addig fog uralkodni a ielkeken, míg azokat a félszeg gondolkodás vezeti. A szeretet kötelékei, nem a szolgaságéi. Aki a katholikus gondolkodásban nem jártas, az az egyház tanító tekintélyének erélyes kormányzatát nem tudja teljesen megérteni. Azonban komoly vizsgálódás után nem tagadhatja, hogy ha a keresztény hitletéteményt a népek számára sértet-
