Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
258 A hittudomány. mely nem a vallástan védelmére helyezi mindenekelőtt a fősúlyt, a katholikus tanfelügyeletet igazán nem értheti meg ; nagyon is könnyen úgy fog feltűnni előtte, hogy „mellékes dolgokra“ terjeszkedik ki. Ugyanez oly bírálatot fog szülni, melyet az egyház joggal elutasíthat, mert oly előítéletekben gyökeredzik, melyek reá nem állanak. Senki nem csodálkozik azon, ha protestáns írónak nincs oly tisztult fogalma az egyház természetfölötti jellegéről, mint a katholikusnak, ha 5 azt mint a történet folyamán protestáns vallási társulat módjára keletkezett emberi intézménynek fogja fel, melyet azután saját eszének ítélőszéke elé állíthat és egyéni bírálatnak alávethet. A katholikus világosan tudatában van ezen ígéretnek : ,,En veletek vagyok mindennap a világ végezetéig.“ Neki tehát idegenszerű az a gondolat, hogy ez az egyház a reformáció napjai óta majdnem négy századon át az igaz útról letért volna és mindinkább elkülönözött zúgintézménnyé alacsonyodott volna. Jól tudja azt is, hogy oly egyház, mely annyira elfelejtette hagyományait, hogy legsajátosabb érvényesülési körét durván félreismeri és szűkkeblűén mellékes dolgokhoz ragaszkodik, az ő bizalmát többé nem bírhatja. Nem akarjuk állítani, hogy az a bírálat, melyet Förster mond könyvében az egyházról, épp oly szerencsés, mint amilyen éles és hozzátesszük, helyes szándékú is. A feladat, mely előtte állt, nehéz volt, sőt ellentmondással teljes. Az tudományosnak lennie, lehet az természetes megismerés is, amely indítóokainak nincsen világos tudatában. Förster is érinti ezt a fontos megkülönböztetést, mikor Saitschick-ke\ mondja : „Magasan az érzelem és a logikus értelem fölé nyúlik a benső szemlélődés, — itt fakad az a fényforrás, mely az értelem minden világánál ragyogóbban, erősebben és összehasonlíthatatlanul biztosabban világít“ és egyúttal buzdít, hogy ezt a „belső szemlélődést“ többet gyakoroljuk. Ami itt csak homályos sejtés, azt a keresztény bölcselet ismeretelmélete már régen sokkal világosabban kimondotta.
