Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
kezett, sújtottak anathemájukkal ; nem ismertek az egyházatyák, nem az apostolok, akik szigorúan intették a híveket a hit egységére. Azt válaszolják erre, hogy az egyház „ne adja fel alapvető igazságai közül a legcsekélyebbet se“, de „központosító hatalma szorítkozzék csak a leglényegesebb pontokra“ ; valójában pedig dolgozzék a mellékesek terén. Az egyház tanfelügyelete sohasem szorítkozott pusztán a leglényegesebbre, ez a tevékenysége nem is vezetne soha a hittan tisztántartására. És mi a „leglényegesebb“ és mi a „mellékes ?“ Erre a kérdésre Förster műveiben nem kapunk feleletet, pedig a legfontosabb ez volna. Csupa mellékest érintenek-e azok az eszmék, melyekkel az egyház az utóbbi időkben szembeszállt ? Vagy Rosmini és Lammenais tanaira vonatkozik ez, melyekre futólagosán utal ? A dologban járatos hittudósok közül senki sem fogja ezt helybenhagyni. Nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy az egyház túlzott tanítói tekintélye ellen imént felhozott panaszra Förstert egy bölcseleti természetű előítélete vezette, mely munkája némely helyéből kiviláglik. S ez az a nézet, hogy a vallásban az értelmi elemnek a misztikussal, a megsejtésekkel és benső átélésekkel szemben háttérbe kell lépnie. Innen van az a kemény vád, hogy az egyházban „az értelmi magyarázat egyoldalú kényuraságot gyakorol“, hogy „az értelmi szempont túlteng" s lassanként annyira elhatalmasodott, hogy szükségképpen megbénította az egész vallásos életet. Itt nyilvánvaló annak a modern felfogásnak utóhatása, mely szerint a világnézet, vallás és hit az értelmi megismeréstől csekély mértékben függ. Az önálló bölcseleti erkölcs lehetetlenségéről szóló fejtegetések szintén ilyen nézetekre emlékeztetnek. Más helyen már beszéltünk róluk.1 Bizonyos, hogy az a felfogás, 1 V. ö. 1. 59; 88. Kifejtettük, hogy vallás és hit oly biztos igazságokra vonatkoznak, amelyek tulajdonképpeni értelmükben megismerhetők és ennélfogva pontosan körvonalazhatók és körvonalozandók. Persze ennek a megismerésnek nem kell A hittudománu. 257 Donat, A tudomány szabadsága. 17