Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Ötödik szakasz. A hittudomány

A hittudomány.

245

E munkát befejezte az iskolás bölcselet : rendszeres egészet alkotott és a hittudományt a bölcselettel és pedig mindenekelőtt az aristotelesi bölcselettel harmonikus frigyben egyesítette. Úttörői voltak szent Anzelm és még inkább Lombardi Péter (f 1160). Ezeket követték a középkori egyetemek virágkorában a nagy theologusok : Halesi Sándor, Bonaventura, Nagy Albert, Scotus és mindenekfölött Aquinói szent Tamás (f 1274), akiben tetőpontját érte el az iskolás bölcselet; aki tagadhatatlanul a legnagyobb szellemek egyike, akiket a tudományok története felmutat ; messze kimagaslik csodálatraméltó termékenységével és sokkal inkább mély és gazdag gondolatvilágával, amely örökké utolérhetlen egyszerűséggel és világossággal párosul előadásában.

Az iskolás-bölcseletnek a XIV—XV. században való alá- hanyatlását új virágzás követte : az az újratámadó élet, amelyet a trienti zsinat hozott meg az Egyház számára s amely a hittudomány terén is új erőket szöktetett életbe. Egy Suarez, Lugo, Valentia-i Gergely, Ruiz, Bannez, Billuart és mások hatalmas fóliánsai sorakoztak az elődök kötetei mellé és folytatták tovább azok munkáját. Egyszersmind egyre jobban szétágaztak a különböző tudományszakok és önálló jelleget öltöttek.

Canus megteremtette a dogmatikába való bevezetésül a hittudományi ismeretelméletet, Bellarmin és Stapleton megvetették a vitázó hittudománynak alapját. Az erkölcstan is, mint külön tudomány vált el a XVI. században s oly férfiak fejlesztették tovább, mint Lugo, Laymann, Busembaum, Ligouri Alfonz. A szentírással foglalkozó tudományágakon is új kutatási korszak virradt. Nem mint hogyha ekkor történt volna meg az első megalapozás, gondoljunk csak Origenesre, aki Hexapla-jával a szentírási szövegkritika megalapítója lett, az antiochiai exegéta iskolára Aranyszájú szent Jánosra, Hilariusra és különösen Jeromosra. De ekkor kezdték új buzgósággal ápolni. Segédeszközöket akartak nyújtani a nagy párisi és antwerpeni polyglották, Maldonatus, Salmeron, Toletus, Cornelius a Lapide pedig megírták bibliai magyarázattant tárgyaló műveiket. A XVII. századba tartozik a bibliai bevezető tudománynak megteremtése Simon Rikárd, Lami Bernât munkás-