Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
244 A hittudomány. A hittudomány tényleges haladása mellett a története szolgál tanúbizonyságul. Ez mutat rá a mindenirányú, terebélyes, lombos fává való növekedésére az isteni ige első magjának, amelyet Isten Fiának keze hintett el az emberiség földi országának talajába. A keresztény századok szent férfiai munkálkodtak haladásán a legmélyebb tudományossággal csiszolt szellemi erők fegyverzetében, a kegyelem megvilágításának fényében ; fáradozás és imádság közben töltötték meg műveikkel a könyvtárakat. Nem lehet szándékunk, hogy ennek a fejlődésnek vázlatát nyújtsuk. Legyen elég néhány utalás. Alig vert a hit gyökeret az ókor kultúrnépeinél, rögtön nyomába lépett a kutatás munkája. Az első fejlődés képviselői a szentatyák és egyházírók hosszú sora. A régi pogány világnézettel, a zsidósággal és az eretnekségekkel való szellemi harcban, amelyben az igazság mélyítése és megvédelmezése érdekében a görög bölcseletet is felhasználják, mindig jobban megvilágítják a hites erkölcstant és ezek szellemi tartalmából iparkodnak minél többet meríteni. Tudós férfiak tündöklő serege vonul el előttünk. Tertullián, Cyprián, Alexandriai Kelemen, Origenes, Jeru- zsálemi Cyrill, Basil, Nyssai Gergely és sokan mások az ókor hatalmas szellemi dogmatikusáig : Ágostonig, aki a hit magasztos dogmáit nagyrészt egész valójukat felölelő módszerben tudományosan feldolgozta. Óriási terjedelmű irodalom gazdag szellem- és igazságtartalommal ! A görög és latin szentatyák nagy Migne kiadása 382 negyedrét kötetet ölel fel egyenként átlag 1500 vagy több lappal sűrű nyomásban. Tegyük ezt a 382 kötetet legkiválóbb forrásuk, az egy könyvben szerényen meghúzódó Szentírás mellé és akkor szemmel láthatjuk ezeknek a századoknak haladását. Nemsokára kiépült a hittartalom összefoglalása is. Theodo- retusnil, még inkább Damaszkuszi szent Jánosnál (Vili. század).
