Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
Le a másvilág igájával. 19 aequivoca vagy a teremtő cselekvés. A generatio aequivocát, amint maga a természettudomány igazolja, még sohasem észlelték és még a vegykonyhákban sem jött létre. Mivel azonban a természet törvényei régi időben sem lehettek mások, mint most, előbb sem történt soha ősnemződés. Ezen a ponton, amelyen a dolog olyan tisztán áll előttünk, elismerik talán a Teremtőt? Halljuk csak. Hertwig, az ismert zoológus így ír : „Miután kétségtelenül volt idő, amikor földgömbünkön olyan hőmérséklet uralkodott, amely minden életet lehetetlenné tett, az életnek egyszer kezdődnie kellett rajta vagy teremtő cselekvés vagy ősnemződés útján. Ha a természettudományok szellemének megfelelően természetes dolgok magyarázatára csak természeti erőket veszünk fel, akkor szükségszerűen az ősnemződés feltevésére jutunk,“1 jóllehet ez minden tapasztalatnak ellentmond. De a meggyőződést szintén csak mint „logikai követelményt“ állítják föl, „kell“ lennie, miután tudnillik a teremtést kizárták. „Mi természetkutatók“ — véli Plate — „azt mondjuk, hogy az élőlényeknek valamikor az előbbi földtani korszakokban ... a holt, szervetlen anyagból kellett elő- állniok : mert ha teremtést fogadnánk el, épen nem volna magyarázat, épúgy, mint ahogy nem volna magyarázat az anyagnak a teremtéséről szólani.“3 Melyik bölcselet szerint 1 Lehrbuch des Zoologie5 (1900) 26. Reinke e helyre megjegyzi : Azon a véleményen vagyok, hogy az, amit itt a „természettudományok szelleme“-ként idéznek, talán csak az „urak tulajdon szelleme* és azt hiszem, hogy az ősnemződés ellen felhozott kifogásaim legalábbis annyira megfelelnek az igazi kutatás módszerének, mint a másik ítélet, amely minden ismert kémiai és energetikai törvénynek ellentmond.“ Einleitung in die theoretische Biologie (1901) 558. — 3 Ultramontane Weltanschauung 55.
