Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Negyedik szakasz. A tanszabadság

226

Tanszabadság és állam.

hető ki az állam részéről. Politikai és társadalmi állásoknak, a bíró vagy jegyző, az állami iskolai tanító hivatalainak, az orvosi hivatásnak jelöltjeit illetőleg olyan követeléseket állíthat a főiskolai kiképzés elé, melyeknek teljesítésétől jóváhagyásukat teszi függővé. Megteheti ezt úgy, hogy az állami iskolák tanáraiból összeválogatott vizsgáló- bizottság előtt téteti le az államvizsgát vagy úgy, hogy a szabadiskolák vizsgálatait és egyetemi fokozatait méltányos feltételek mellett minden további nélkül elismeri.

Ilyen főiskolák útján nagyobb tanítás- és tanulásszabadságról, általánosabban szólva, a szellemi élet nagyobb szabadságáról is gondoskodás történnék. Ha a legfelsőbb tanintézetek kizárólag az állam kezén vannak, alig maradhat el a magasabb szellemi életnek az államtól vagy uralkodó pártoktól való veszedelmes függése. Gondoljunk a jogtudománynak megkötöttségére Poroszországban a XVIII. században, Hegel bölcseletének sok évi uralmára, a Napoleon-féle Université imperiale-ra vagy a szabadelvű pártnak a mi főiskolánkon való uralmára. Különösen kimondottan keresztény alapokra helyezett egyetemek szolgálnának ezrek számára megnyugtatásul s ezáltal az állam kötelességteljesítését megkönnyítenék.

Nem kell mondanunk, hogy az Egyház közegei is tehetnek ilyen alapításokat. Az egyházra nézve ezt a jogot éppúgy nem lehet kérdéssé tenni, mint bármely más testületre nézve. Sőt még sokkal kevésbé. A tudomány szellemi és nemzetközi jel-