Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
A kutatás szabadelvű szabadsága. 5 Tovább megyünk ! Kimutatjuk, hogy ez a szabadság nemcsak nem kívánatos, hanem egész lényegében tarthatatlan és káros. Tarthatatlan és káros főképp azon szempontból, amelyből kifolyólag ajánlják és követelik, tehát az igazság és a helyes rend szempontjából, az ember szellemi életének emelése és az igazi felvilágosodás felé való haladás szempontjából. Látjuk majd, hogy ez a szabadság nem lealázó bilincsektől való szabadulás, hanem elvének megfelelő szakítás a természetes renddel, szakítás az Istennel és a másvilággal, amelyektől irtóznak. Tehát ez nem természetes és rendjénvaló kifejlődése az emberi személyiségnek, hanem a tagadásnak a szabadság mezébe bújtatott elve, elv, mely az embert elszakítja nagyságának és erejének forrásaitól, az igazi tudomány felforgatásának elve ; nem az egyedül megengedhető tudományos módszer, hanem tudománytalan eljárás. Kimutatjuk majd, hogy a szabadság így a szellemi elszegényedésnek és felbomlásnak lesz okává, szellemi hanyatlás alapjává, amely az emberi nemet az eszményiség világában koldusbotra juttatja. Ez pedig már magában véve fényes bizonyítéka annak, hogy az emberiség körében léteznie kell egy szellemi hatalomnak, amely lelkiismeretes komolysággal és meg nem hátráló szilárdsággal megőrzi az emberiség szellemi örökségét, az igazság és erkölcsösség eszményi javait.
