Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
6 Le a másvilág igájával. ELSŐ FEJEZET. Le a másvilág igájával. Ignoramus, ignorálunk. A szabadelvű kutatás elve azon a humanisztikus világnézeten nyugszik, amely az emberi alanyt függetlenné teszi és tekintetét a felülvalókról földi létére irányítja. Ha ez a tudomány hű marad meggyőződéséhez, természetszerűen arra lesz kényszerülve, hogy a másvilág megkötő hatalmaitól magát lassan felszabadítsa s Istent, Istennek a világ és az emberi élet fölött gyakorolt befolyását és felsőbb- ségét magától távoltartsa. Az ilyen igazságokban súlyos igát kell éreznie, amely az emberi szabadságot elnyomja. Es bizony hű marad felfogásához, ha nem is mindegyik, de mégis sok képviselőjében, általános működésében. Kérlelhetetlen következetességgel keresztül viszi minden számottevő területen követelését : a tudománynak másvilági tényezőkkel nem szabad számolnia. Jelszava : „ignoramus“, „ezt nem tudjuk“, mondja a megszokott kételkedés szellemében ; de éppen úgy mondja : „ezt ignoráljuk“, azon ösztön szellemében, amely felsőbb hatalmaktól szabadságának vesztét félti. Teremtést és csodát, isteni kinyilatkoztatást és vallási kötelességet, amelyet Isten szabott ki, nem ismer. Olyan erkölcsi törvény, amelyet Isten adott volna, számára nem létezik. Olyan vallással, amely személyes Istent tisztel, hozzá még természetfölötti vallással, hittit
