Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)
Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei
26 Két világnézet és ezek szabadsága. Itt a nép lakik, melynek gondolatai felfelé irányulnak ; élete felett pihen az Örökkévaló áldása. Egészen másképp van itt. Itt többé nem uralkodik a templom ; a profán épületek magukhoz ragadták az uralmat; vasúti állomás és kaszárnya, tanácsház és törvényszéki épület uralkodnak a város felett. Az állami épületek homlokzatán nincs ott a keresztény mondás : Nisi Dominus custodierit, ha nem az Ur őrzi a várost, hiába őrzik őrei ; szégyenük, hogy az állami élet a vallásra támaszkodjék. Es ha a figyelő talán egy törvényhozó testületbe lép, meghallhatja a modern állam bölcsességének alapelveit. Az állam, mint ilyen semmiféle vonatkozásban nincs a vallással, az egyház és állam szétválasztása az irányelv. A nyilvános tereken hatalmas szobrokat Iát, de nem a vallás hőseiét és alakjaiét, mint talán előbb, hanem világi nagyokét, nemzeti hősökét, a haladás félisteneiét. Előttük teszik le a hódolat koszorúit : ők vezették az emberiséget nagyságára, nagykorúságára, saját öntudatára. Mindenütt az ember áll itt előtérben. „En vagyok az, mondja, aki itt lakom, itt ütöttem fel sátorfámat; ebből a földből fakadnak örömeim s ez a nap hoz derűt fájdalmaimra.“ Szemlélőnk mindenütt talál útjában pompás állami iskolákat, tudományos intézeteket, fényes főiskolákat és egyetemeket. Régebben ezeken a kereszt tündökölt vagy az isteni bölcseség valamely intőszava. Eltűntek. Gyakran mintha helyette ezt olvasnók : Nem akarjuk, hogy uralkodjék felettünk. Szabad nemzedéknek kell itt kifejlődnie, amely