Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei

ges dolog, minő viszonyban van Istennel.“ Alig hangzottak el e szavak, Jodi F. tanár, a modern gondolkozás előharcosa toll után nyúlt. „Élesebb ellentét el sem képzelhető a modern világ meggyőződésével szemben, mint a birodalmi kancellár szava : Minden embernél az a lényeges dolog, minő viszonyban van Istennel ! Ezen mondat ellenében, melyet inkább vártunk volna Cromvell valamelyik beszédében, vagy egy pápai körlevélben, mint a mai Németország egyik államférfiától, a Iiberáliz- mus részéről a legnagyobb nyomatékkai ezt a másik mondatot kell leszegezni : „Ami az ember igazi értéke felett dönt, semmi más, mint az ő viszonya az emberiséghez.“ 1 Diis exstinctis successit humanitas. Nem akarjuk tagadni, hogy a modern szellem bonyolult alkotás, de senki sem vonhatja kétségbe, hogy az emberies gondolkodás szembeszökő ismertető jele az Istennel való szakítás, a súlypontnak erre a világra való helyezése s az ember mértéknélküli túlbecsülése. Korunk figyelmes szemlélője ennek a modern világfelfogásnak élénk tudatára jut, ha esetleg régi katholikus városból származván, lábát valamelyik modern, kivált protestáns nagyvárosba teszi s azon figyelő szemmel áthalad. A régi katholikus városban valamikor az istenháza uralkodott. Magasan kiemelkedett a városból, tornyai az ég felé törtek ; az istenháza körül gyülekeztek a házak, miként a csirkék a tyúk körül. Ez a kép minden szemlélőnek azt mondta :

Két világnézet és ezek szabadsága. 25

1 Moral, Religion und Schule. 1892, 14 sk.