Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei

Két világnézet és ezek szabadsága.

23

bölcseleti feltevései ? Ezzel kell most hosszasabban foglalkoznunk. Mert csak úgy nyerhetünk e sza- szabadság természetéről, módszeréről, igényeinek jogosultságáról világos képet, ha mindezeket figyelmes vizsgálás tárgyává tesszük. Nem ritkán ugyanis azt hiszik követői, hogy már kimerítették fogalmát, ha az egyházi túlkapások ellen beszélnek, ha az Index és a Syllabus ellen hadakoznak ; azokról a mélyebb gondolatokról, amik itt rejtőznek, alig van valami homályos sejtelmük.

Az emberies világnézet.

Két feltevést különböztethetünk meg, egy távolabbit és egy közelebbit. Az utóbbi, mely az elsővel összefügg, a gondolkozásban való alanyiság. Mindazáltal a távolabbi és mélyebb alap, melyen a tudomány modern szabadsága nyugszik, az emberről és a világban való helyzetéről vallott azon felfogás, melyet a legmegfelelőbben az emberiesség világnézetének nevezhetünk. Ismerjük ezt a szót, megvan a maga története. Az emberiességnek magában véve nemes értelme van, emberi természetet és méltóságot, emberhez méltó gondolkozást és akaratot, nemes művelődést jelent. A renaissance idejében az úgynevezett humanisták ezt a művelődést a régi klasszikus nyelvek és irodalmak ismeretére értették. Közülük azonban soknál a klasszikus irodalom megcsodálásával össze volt kötve a pogány szellem iránti előszeretet és a keresztény gondolkozás lebecsülése. Ettől kezdve az emberiesség szó sohasem vetette le teljesen keresztényellenes értelmét;