Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

előbb az anyagéi vüségnek hódolt, de önzetlen tanulmányai útján Istenhez és a keresztény egyházhoz jutott vissza. Hátrahagyott műve: „Gondolatok a másvilágról. Egy természetkutató vallási kibontakozása az istentagadásból a kereszténységhez“1 — fényes bizonyítéka ennek. Ez a megtérés főleg Haeckelre nézve sajnálatos esemény volt. Ö azonban olyan magyarázatot gondolt ki magának, amely megvigasztalta. „Amikor ez a megtérés — így szól — először egyik barátja, egy hitbuzgó angol teológus révén lett ismeretessé, közeleső gondolat volt az utóbbinak csalását gyanítani ; mert az egyházi babona védelmezői, amint ismeretes, sohsem vonakodtak az igazságot ellenkezőjére csavarni, ha ez a dogmájuk megmentésére szükséges . . . Majd később kiderül hogy ez esetben (az öreg Baerhez hasonlóan) tényleg egy olyan érdekes lélektani átalakulásról van szó, amelyről a Welträtsel 6. fejezetében szóltam. Romanes utolsó éveiben betegeskedett.“ Ez kóros gyengeség volt. Azonban az elfogulatlan értelmi megismerés számára az első feltétel az ő szervének, a phronemának rendes működése.“2 Haeckelnek majd még sok más, a nagyobb természetkutatók legtöbbjét kellene a gyöngeelméjűek közé utasítani, akiknél a „phronema nem működik rendesen.“

Mindnyájan ismerik Pasteur Lajosnak, ("f 1895.) az erjesztő anyagok ünnepelt felfedezőjének nevét, akiről Huxley azt mondta, hogy sokféle felfedezése a francia iparra nézve fölér a Németországnak fizetett öt milliárdnyi háborúsarccal. Éppen így ismeretes az, hogy Pasteur haláláig meggyőződéses katholikus volt. „Amikor lelke elválásában volt testétől, kezében kis rézkeresztet tartott és utolsó szava hitünk s reményünk megvallása volt.“3 Azt beszélik róla, hogy egyszer egyik tanítványa megkérdezte, hogy is lehet oly sok gondolkodás és

1 Németre fordította Dennert E. 1899. — 2 Lebenswunder. (1904.) 24. — 3 La science catholique. X. (1896,) 182.

„A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“ 343