Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

kutatás után még vallásos. Pasteur így válaszolt: „Éppen mert gondolkodtam és kutattam, vallásos maradtam, mint a bretoni férfi ; és ha még többet gondolkodtam és kutattam volna, oly vallásos lettem volna, mint a bretoni asszony.“1

1859-ben megjelent Darwin könyve „A fajok eredetéről“ és nem sejtett szellemi mozgalmat idézett elő. Azt olvasták benne, hogy a különféle fajok lassan fejlődtek ki a legegyszerűbb ősalakokból, még pedig természetes kiválasztás által, tehát nem úgy, hogy a Teremtő a fejlődés törvényeit kezdet óta a természetbe ojtotta, hanem azon sajátságok megtartása által, amelyek a létért való küzdelemben előnyösek és azáltal, hogy az alkalmasabb tovább is fennmaradt. Majd tovább mentek. Az ember maga is érzéki és szellemi életével az előző állati fokokból fejlődött ki, sőt az egész világrend is ügy alakult, hogy a fejlődésre éppen alkalmas tovább is fennmaradt. Egyáltalában a teremtést a fejlődéssel kell pótolnunk. Németországban Haeckel volt az első, aki élete feladatát abban látta, hogy ezen eszméket, mint a tudomány biztos eredményét elterjessze. Elméletének hullámai még tornyosulnak az alsóbb szellemi körökben.

Darwin maga kételkedett a megismerés bizonyosságában. Már a vallásos nevelés is hiányzott nála ; anyja korán elhalt, atyja szabadgondolkodó volt, iskolai nevelése pedig észelvű. A minden felsőbb igazságról való kételkedés és utoljára, saját bevallása szerint, az értelem megismerőképességéről való kételkedés általában egész életén át kísérte. Mégis beismeri magáról : „A legszélsőbb ingadozás állapotában sem voltam istentagadó olyan értelemben, hogy tagadtam volna Isten létét. Azt hiszem, hogy általában (és minél idősebb lettem, annál inkább), ám nem minden időben, lelki állapotomat a kétkedéssel lehetett jellemezni.“2 Megjegyzésre méltó azonban

1 Revue des questions scientifiques. XXXIX. (1896.) 385/7. — 2 Darwin J. The life and letters of Charles Darwin I. (1888) 304. V. Ö. Kneller 326. 372.

344 „A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“